Nagyon nagy öröm, de egyben komoly dilemmák elé állítja klubigazgatónkat a Magyar Kézilabda Szövetségtől frissen megkapott NB I/B-s licenc-engedély.
Éles József szerint a döntés, hogy elindulunk-e a bajnokságban, még várat magára, miközben a józan ész és egy élet munkája elengedésének fájdalma feszül egymásnak.
„Az egyik szemem sír, a másik nevet” – fogalmazott Éles József a licenc megszerzésével kapcsolatban. A klub célja mindig is az volt, hogy saját nevelésű játékosokra építve jussanak feljebb, és korábban már sikerült egy majdnem teljes egészében saját nevelésű játékosokból álló csapattal Európa ligás szintet elérni. Ezt a sikertörténetet, ezt a 12-14 eltökélt gyerekből felépített csodát nem könnyű elengedni.
A józan ész és a piszkos anyagiak
Azonban a puszta tények és a józan ész azt diktálják, hogy a jelenlegi klubhelyzet nem teszi lehetővé az NB I/B-ben való indulást. Egy „olcsó csapattal” való részvétel Éles József szerint meggondolatlan lenne. Nem egy olyan csapatról álmodunk, akit mindenki 20 góllal verne. Pedig jelenleg mindössze egy sort tudnának kiállítani NB I/B-s szintű játékosokból. A klubigazgató számításai szerint egy ütőképes, az NB I/B-ben is helytálló csapat összeállításához egy névadó szponzor anyagi támogatásra lenne szükség. Ebből a pénzből egy erős alapcsapatot lehetne felépíteni, kiegészítve egy jó cserével és a klub saját nevelésű tehetséges fiataljaival, akiknek megtiszteltetés lenne NB I/B-ben játszani. Emlékezzünk vissza, mennyi örömöt okozott a klub első NB I-es csapata, és a velük elért sikersorozat! Megismétlődhet mindez?
„Ha most valaki tudna minket támogatni, akkor biztosan indulnánk” – tette hozzá klubigazgatónk, hangsúlyozva, hogy ez kulcsfontosságú lenne a megfelelő keret kialakításához.
Elengedni egy élet munkáját?
Nagyon nehéz helyzetben vagyunk. Nem szeretnénk egy olyan csapat kezét elengedni, ahol 15 éve azon dolgozunk, hogy bizonyítsuk, mit lehet felépíteni 12-14 eltökélt gyerekből. A klub nagy hangsúlyt fektet a saját nevelésű játékosokra, és a szurkolók is ezt a filozófiát kedvelik a legjobban. „A jövőben is szeretnénk saját nevelésű játékosokra építeni” – hangsúlyozza Éles József, tisztában van azonban a költségekkel.
Nehéz a döntés
A klubigazgatónk rendkívül nehéz döntés előtt áll. Elengedni azt, amit 15 év verejtékes munkájával felépítettek, és ami egyedülálló módon Európa ligás csapatot nevelt ki, vagy belevágni egy bizonytalan anyagi alapokon nyugvó NB I/B-s szezonba, ami akár a klub hosszú távú stabilitását is veszélyeztetheti. A még nem dőlt el, hogy merre vesszük az irányt ebben a nehéz helyzetben. Vajon a „józan ész” győz, vagy az „életmű” megtartásáért hozott merész döntés?