Annyi kiváló, nagy kaland, izgalmas élmény, értékes csata vár még Éles József klubjára, hogy akár a tavalyi eredményeiket is túl szárnyalhatnák. Hiszen nemzetközi kupa indulási jogot is nyerhetnek a Magyar Kupában, amivel történelmet írhatnának a fiúk.
De maradjunk most csak a bajnokságnál. A szombati, Eger elleni sorsdöntő összecsapás lényege egy mondatban összefoglalható: GYŐZNI KELL! Nem csak azért, mert a tavalyi vaskos, újonc sikerekkel ellentétben a „másodikos” évben egy kicsit megsuhintotta a kiesés fuvallata a Fejér-B.Á.L. Veszprémet. Sokkal inkább magukért kell bizonyítani a fiatal magyar csapatnak. Elsősorban a már eddig is bemutatott, saját erényekből meríteni az erőt, az önbizalmat. Mint például a Kecskemét ellen az utolsó másodpercben lőtt győztes góllal, vagy a Tatabánya fölött aratott gála győzelemmel. Az ismét a legjobb négy közé jutással a Liga Kupában. Vagy az újra Final Fourba kerüléssel a Magyar Kupában, ahol megint éremért játszhat az együttes.
Persze, a kötelező győzelem mindig a legnehezebb. Igen, a tét nyomja a csapatot. Naná, hogy „egy mindenkiért – mindenki egyért”. De ne feledjük, az Eger hasonló jelszavakkal érkezik a szintén legendás történelmi városból. Nekik még jobban remeg majd a kezük, őket valóban agyon nyomja tét és tényleg talán ez az utolsó lehetőségük szorosan felzárkózni Éles József csapata mögé. Merthogy az egrieknek már egy meccsel többet játszva is három pont a hátrányuk a még nem kieső helyen állóval szemben. Ahol most valóban az Éles-fiúk állnak. Most. De a hazai sikerrel és a papírforma alapján tervezhető dabasi vereséggel a Fradinál, már előzhet is a Veszprém. Ráadásul karnyújtásnyi közelségbe kerülhet a NEKA is, hiszen az akadémisták szintén kik-ki meccset játszanak Csurgón.
És növelje az önbizalmat az is, hogy Egerben nyolc góllal nyert a csapat. De a legfontosabb: itthon vagyunk, hazai pályán játszunk. Az egyre növekvő és hangos szurkolótábor támogatásával. Ezek ismeretében bátran kell kézilabdázni, mert aki mer, az nyer!…
/Donát Tamás/