Fortuna hálójában

Gyűlölöm az egy gólos kézilabda meccseket. A megnyertet és az elveszítettet is. Felzaklat! Egyszerűen azért, mert mindegyik olyan energiákat mozgósít a testben és a lélekben, hogy az akár egészségre is veszélyes lehet. Nem csak az utolsó pillanatban bekövetkezett vereség tudat, de a győzelem okozta boldogsághormonok elszabadulása is megviselheti a szervezetet.

A Fejér – B.Á.L. Veszprém rövid időn belül háromszor is (Komló, Kecskemét, Gyöngyös) megcsinálta, hogy az utolsó másodpercekben kikapott és győzött.

Bambán, magam elé bámulva, leforrázva érezve néztem a gyöngyösiek öröm táncát, akik úgy örültek a sikerüknek, mintha a bajnoki címet ünnepelnének. És itt van Cseh Péter újabb bravúros fotója, amely megmutatja a vesztesek lelkivilágát.

fotó: Cseh Péter

Az ilyen vereségeket (28-29) rettenetesen nehéz feldolgozni. Főleg egy hurrikán szerű 5-0-ás kezdés, majd egy többszöri mínusz 3- 4-ről való talpra állás után. Megint egy megnyerhető meccs ment a levesbe. Amely az idényben először került volna a bravúr kategóriába. A fiatalok mindent megcsináltak, amit tudnak. De ez most egy olyan szezon, amely abszolút ellentéte a tavalyi, újonc évnek. Akkor minden befelé pattant, most minden kifelé.

De nincs megállás, mert a válogatott szünet után következik a Tatabánya elleni, Magyar Kupa összecsapás a legjobb négy közé jutásért. Aztán jön a bajnok, Pick Szeged. Ellenük viszont elégedett lennék az egy gólos vereséggel. Mert az azt jelentené, hogy a harci szellem törtetlen maradt. Amivel egyébként ezúttal sem volt gond. Fortuna Istennője azonban kegyetlen játékot űz mostanság a magyar fiatalokkal. Hálója egyelőre gúzsba köti a csapatot…

/Donát Tamás/

Tetszett a cikk? Oszd meg ismerőseiddel a Facebookon!

Megosztom!