A címben feltett kérdésre a választ Tombor Csaba vezetőedző együttese adja majd meg a lejátszott harmadik bajnoki mérkőzés után. Hiszen a hazaiak Kecskeméti TE Piroska-szörp néven fogadják a Fejér-B.Á.L. Veszprémet.
Sok idő nem maradt merengeni a Balatonfüreden elszenvedett nyolc gólos vereség után, mert a tóparti együttes annyira erős, hogy ebben a bajnokságban, hosszú évek után még a Tatabányát is letaszíthatja az örökös harmadik helyéről és bronzérmet nyerhetnek Bókáék. Bármennyire is sok a 38 kapott gól, nagyjából a realitást tükrözi a két csapat között. Ezért sem érdemes sokat szipogni, rágódni ezen a vereségen. Hiszen már pénteken itt van az új megoldandó feladat.
Talán most leírható, hogy esélyesként utaznak Bugyákiék a hírös városba. Hiszen ki ellen nem, ha nem az újonccal szemben? Bár veszélyes ítélkezés ez, mert éppen a veszprémiek igazolták ennek az ellenkezőjét egy évvel ezelőtt hasonló pozícióban.
Az akkor pórul járt Fradi tanult a hibájából és héttel nyert Kecskeméten az első fordulóban. A folytatásban a Komló is győzött ellenük négy góllal. Ezért aztán két vereség után csak kivont karddal lehet várni az újabb ellenfelet. Főleg hazai pályán. Megsebzett együttesként nagyon nehéz ellenfél lesz a pénteki Fazekaséknak, mert végre nyerni szeretnének saját szurkolóik előtt.
A B.Á.L.-nak is úgy kell ez a győzelem, mint éhezőnek a falat kenyér. Van ehhez rengeteg saját tapasztalat és élmény is. Mert tudják a fiúk, hogy baj lehet a lebecsült ellenféllel szemben.
Aztán azért is nagyon kell/ene a második siker, hogy visszaszerezzék a kissé megtépázott, de egészséges önbizalmat. No, meg azért is, mert Kecskemét után pokoli sorozat következik, amelyben nem igazán lehet “pontérzékeny” a csapat. Hiszen Telekom Veszprém, Gyöngyös, Pick Szeged, Eger csaták várnak Éles Benedekékre. Ráadásul a veszprémi városi rangadót követően háromszor idegenben kell kézilabdázni.
Úgyhogy nyerni kell Kecskeméten!…