Nem tudom, hogy ki, miként készül fel az élvonal újoncából, de az eddigi tapasztalat a mérkőzések előtti megnyilvánulásoktól, hogy nem az értékén, a felkészültsége alapján kezelik a Veszprémi KKFT az ellenfelek. A teljes NB I-es szakvezetői gárdában csupán egyetlen olyan edző van, aki már a bajnokság előtt megmondta, hogy aki lebecsüli őket, pórul járhatnak.
Ugyanis egy sokat futó, robbanékony fiatal csapatról van szó, amely technikailag is meglepően képzett, de a legnagyobb erősségük, hogy évek óta együtt játszanak. Csak azért nem írom le a nevét ennek az edzőnek, mert hamarosan érkezik a csapatával az Arénába és az biztos, hogy a részletekre is oda figyel majd. Főleg azért is, mert Tombor Csaba kollégája olyan skalpokat gyűjtött már eddig is, amire senki sem gondolt. Mert az ő szakmai stábja is tud mindent az ellenfeléről, a legapróbb részletekig kidolgozva a videó-elemzésekkel.
De visszatérve az előzetes véleményekre. Merthogy a televíziós közvetítéseknek köszönhetően már többször is láthattuk, hallhattuk főleg a kommentátoroktól, de néha a szakértőktől is azt a meglepettséget, értetlenséget, amellyel nem értették, hogy miért vezet több góllal is a VKKFT. Az esélyesebbnek vélt rivális, miért nem tud egyenlíteni, vagy fordítani a hajrában?
Nos, mert tényleg nem tudják, hogy mire képes valójában ez az ifjú társaság. Nem őket roppantják meg menet közben, hanem a fordítottja történik. Így volt ez legutóbb Gyöngyösön is, amikor mínusz ötről visszajöttek a hazaiak egyre, de a végső ütést megint a Veszprémi KKFT vitte be ellenfelének és nyert hatból immáron harmadszor és ezzel a hetedikek a tabellán. Mert ez egy hatvan percig hajtani, küzdeni tudó közösség. A mindenki egyért, egy mindenkiért elv alapján. És ha még koncentráltabb lett volna a csapat, a különbség is még több. Mert megint kitették a szívüket a pályára a fiúk.
Persze, lehet azt mondani, hogy a Gyöngyösből többen is hiányoztak, a betegek közül visszatérteknek nagy a lemaradásuk. De ez a mezőny többi együttesére is érvényes. Tombor Csaba csapatára is, hiszen tele vannak sérültekkel, mégis nyernek olyan meccseket, ahol korántsem ők az esélyesek….
–Donát Tamás-