Érzelmek hullámvasútján

Sajnálom, hogy Cegléden nem tudtak valakit leültetni a kamera mellé, hogy legalább azt mondja el, hogy mennyi ideje játszanak a csapatok, vagy az őrült hajrá végén mi van még vissza!? Ha csak én voltam így ezzel és másnál mégis volt kommentátor hang, akkor bocsánatot kérek mindenkitől.

Csakhogy a dolgok összefüggenek. Főleg ha ki-ki meccset játszik a nehéz helyzetben lévő hazai csapat, amely azt mondja, hogy mikor nyerjek, ha nem most az újonc ellen, ahonnan öt játékos is hiányzik sérülés és betegség miatt. Ráadásul a Veszprémi KKFT – nek optimális feltételek mellett ez egy nyerhető bajnoki lehetett volna. De erre nem lehet hivatkozni, mert Tombor Csaba vezetőedző együttese is játszott már olyan ellenféllel, amely abban a pillanatban vérzett ezer sebből, mint ahogy most az újonc. Vagyis, minden szempontból idegesítő volt a helyzet az összecsapás előtt.

fotó: Cseh Péter

Amit csak fokozott a vendégek első félidőben mutatott gyenge játéka, aminek 16-10 volt az eredménye. Még jó, hogy nem én játszottam, mert 30 perc után fejben feladtam a meccset a televízió előtt. Mondván, ennyi hiányzóval ez benne van a pakliban. Át is néztem a Füred – Budakalász mérkőzésre, merthogy a vasárnap délelőtt már a Pest- megyeiek érkeznek az Arénába újabb bajnokit játszani.

Aztán a lelkiismeret mégis vissza szólított Ceglédre. Bizony, nehezen viselem, ha verik a kedvenc csapataimat, de azt gondoltam, hogy erősnek kell lenni és ha kell, lenyelni a békát!

fotó: Cseh Péter

A legjobbkor kapcsoltam, hiszen 20-20-nál éppen utol érték Éles Benedekék a hazaiakat. Eltűntették a hat gólos hátrányukat. Innentől kezdve a fiatal veszprémi srácok szépen felültettek az érzelmek hullámvasútjára. Hétméteresből már vezethetett volna a VKKFT. De kimaradt! A francba, gyerekek. Aztán megint előny a Ceglédnél, majd 24-24-nél újra egál! De mennyi idő van még a végéig? Mondja már meg valaki! Nem sok, az biztos, mert már kapkodás van itt is ott is a győztes gólért. Egy oda, megint. Kristóf Matyi viszont gyorsan egyenlít, 25-25. Ez a vége. Egy a sírból visszahozott bravúr pont a gyenge első félidő után.

  De, ha mínusz hatról is nyerhetett volna a csapat, az a közösség egyébb “galádságokra” is képes lehet a pályán ilyen összetételben is. Szerencsére! De vasárnap nem lehet ekkora előnyt adni a Budakalásznak…

-Donát Tamás-

Tetszett a cikk? Oszd meg ismerőseiddel a Facebookon!

Megosztom!